A fehér tornácon ül Karacsné nagyasszony a nagy fekete szegeletes karszékben, ugy mint valami fekete bálvány. A tornác könyöklőjén kurta meszelt oszlopok tartják az ereszetet. Az ereszet alatt ezek a fehér oszlopok összemennek ivekben, olyan szép tisztán állanak, mintha a béke megállott gondolatjai lennének. Magos zsindelytető esik a tornác fölé, fakó fekete, olyan az árnyékos fehér házon, mint a keszkenő a Karacsné nagyasszony homlokán. Nyolcvan esztendős öreg asszony Karacsné nagyasszony. Huszonöt esztendeje ül már a karszékben reggeltől estig, mikor jó idő van. Október vége felé, mikor az ősz kihűl, odabe űl a nagy házba az ablak mellett május haváig, mikor megint felmelegszik idekint a l…
Your support pays for translating these classics into more languages.
Support for $12/month DonateSubscribers read with instant translation, without waiting for the free daily limit.