Nem merek a háború felől szólani. Még mindig hallgatok. Nem merem a szám kinyitni. Örülök, hogy senki se tud rólam, hogy az emberek nem vonnak felelősségre. Csend van. A szívem verése elállott. Igy állok itt, a homlokomban robbanás, a szemem és a szám el van meredve. Csodálkozom, emlékezem és nem hiszem! Úgy állok, mint a szobalány, aki leejtette a vázát.
Öngyilkosságot olvastam az ujságban. Azon veszem észre magam, hogy elnéztem a levegőbe, sokáig, három percig is. Szórakozott vagyok. Bánatosságot érzek, azután meg sértődöttséget is. Szégyellem magam. Csodálkozom. Gondolatomban egy pár másodpercig úgy látom, hogy éjszaka van és egy csillag lefutott a csillagok közt, és én azt nem vettem és…
Your support pays for translating these classics into more languages.
Support for $12/month DonateSubscribers read with instant translation, without waiting for the free daily limit.