Ez a történet belényúlik a tegnapba. Jól össze kell szedni az emlékezésemet, hogy tisztán láthassam, merre kanyarog ez a mese, amelyiknek címül ezt adám: „Az aranysarkantyús vitéz legendája.“ Tudnivaló, hogy a felséges király az aranysarkantyú-renddel legkiválóbb főnemes híveit, katonáit tünteti ki. Az én emberem nem ezek közül való. Ő inkább lentebb keresendő a falusi hétszilvafák árnyékában, ahol napos dombok között csöndesen telik-mulik az idő. Az udvarház kéményei fölött a keleti szelek zúgnak. Az ember pedig – ez alatt az _ember_ alatt Bikky Pált értem – édes nyugalommal hallgatja meg Julis asszony jelentését reggelenkint, aki beszámol a belső gazdaság állapotáról. A vörös hollandi kaka…
Your support pays for translating these classics into more languages.
Support for $12/month DonateSubscribers read with instant translation, without waiting for the free daily limit.