Goszpelda tisztelendő föl- s alájárkált a szobában. Ebéd után mindig így tett, hogy el ne nyomja az álom, mivelhogy a gyomra, ez a gonosz, rest gyomor, menten fölmondta a szolgálatot, ha étkezés után el talált aludni. Tehát járkált föl, le. Évek óta a szobának mindig ugyanazon a két oldalán ment végig, úgy hogy a végpontokon, ott, ahol megpördült a széles, lapos, hiúságnélküli cipőnek a sarka, a padló úgy meg volt kopva, mintha esztergáltak volna rajta. Az egyik kopás az ablaknál volt, a jobboldalinál, onnan járt az útja az íróasztal előtt el, el szögben a kályha mellett, egészen a túlsó sarokig, a Lourdesi Mária-szoborig, amely alatt kis örökmécses égett. Annál fordult vissza, ott volt a má…
Or read it translated: 日本語 · 中文 · हिन्दी · Español · العربية · Français · বাংলা · Português · Русский · Bahasa Indonesia · اردو · Deutsch · Kiswahili · 한국어