Nottingham várának felső csarnokában, nyolc fáklya közepett, csöndesen iddogáltak a bárók és kapitányaik. Keveset szóltak, sűrűbben ürítgették kupáikat és néha hosszasan elhallgatták, hogyan viháncolnak és visítoznak odalenn az udvarban, a várba fölrendelt lányok és menyecskék, akiket már ugyancsak szorongattak a legények meg a hadnagyok. Alant vígan voltak az emberek. Az udvarban égő rőzselángok körül tréfálkozó nép kergetőzött s az alsó-csarnokokból, amelyekbe csak kivülről szűrődött be világosság, mindenféle zsivaj hallatszott. Egyszerre, valahonnan a pincék tájékáról, hosszu sikoltozás hangzott föl, mintha valakit ölnének. „Ez leány volt“ – nevetett Sir Ramorny, a házigazda.
Ebben a pil…
Your support pays for translating these classics into more languages.
Support for $12/month DonateSubscribers read with instant translation, without waiting for the free daily limit.