Mogorva idő s nyirkos hideg volt; az eget szürke felhők boritották s a földet hóviz lepte el. És én mégis oly barátságos szinben láttam mindent! eltőtem tündökölt széles e világon a legkedvesebb városom: Pest, rám mosolygott a Dunapart, s ugy rémlett, mintha ezen ismerős házak a viszontlátás üdvözletét intenék felém. E légkörtől megittasultam. Meglátom barátaimat, annyi jóemberemet; élvezni fogom a nemzeti kör szellemét, visszakerülök ahoz a kedves kerek-asztalhoz, hol kifogyhatlan a kedély, s ha egyiknek bánata van, a többi azt eloszlatni iparkodik. Lelkes, derék fiuk mind! csak gondolni is rájok, öröm.…
Or read it translated: 日本語 · 中文 · हिन्दी · Español · العربية · Français · বাংলা · Português · Русский · Bahasa Indonesia · اردو · Deutsch · Kiswahili · 한국어