A vándor, hajnal óta kiállott fáradalmai után, alkonyatkor ha megpihen, elmerengve nézi a leáldozó napot, s elgondolkozik azon benyomásokon, amiket utjában a tájak, események s viszontagságok lelkére tettek. Azután behunyja szemeit, hogy álomba merüljön. Én is fáradt vándor vagyok, napom már leáldozik, s nem sokára behunyom szemeimet, hogy elaludjam – örökre. Én is elgondolkozom a benyomásokon, miket az élet utain mindenféle események s viszontagságok lelkembe véstek. Ezekből akarok töredékeket előszedni. Nem irok én történelmet, naplót vagy emlékiratokat; én csak egyszerün visszaemlékezéseket szándékozom festeni. Történelmeket, emlékiratokat szerzettek nagy irók, nagy emberekről, állami vi…
Or read it translated: 日本語 · 中文 · हिन्दी · Español · العربية · Français · বাংলা · Português · Русский · Bahasa Indonesia · اردو · Deutsch · Kiswahili · 한국어