A küldönc – vagyis, egy poros, piszkos parasztgyerek, aki a szigoruan és hivatalosan hangzó „küldönc fizetve“ megjelölésnek csak halvány kifejezője volt – táviratot hozott. A címzett: Illésfalvy Dénes, az öreg uri ház belső szobájában, a kényelmetlen rokokó-pamlagon hevert és egy régi szépművészeti folyóiratban lapozgatott. Mikor a táviratot elolvasta, a férfi fölkelt és az ablakhoz ment. Ősz volt; a mezei utakon fát fuvaroztak, az enyhevonalu fekete domboldalon csöndesen ballagtak a hófehér ökrök.
A táviratban mindössze ez állott: „Üdvözlet. Hamburg. Hotel Vier Jahreszeiten. M.“ Illésfalvy egy ideig kinézett a sárguló ákácokra, dércsipte őszirózsákra, azután meghúzta a virágokkal himzett c…
Your support pays for translating these classics into more languages.
Support for $12/month DonateSubscribers read with instant translation, without waiting for the free daily limit.