Ott álltam a hatalmas szanatórium lépcsőházának első emeleti terraszán s bámultam az esteli villanyfényben a színek játékát. Az aranyszegésű bíbor oszlopok pompás nyugalommal emelték a lépcsők cifra terhét; az óriás homlokfalat áttörő üvegfestéses ablakok az ezeregyéjszaka bűbájával ontották reám a piros, kék, sárga, zöld, lila színek szivárványzáporát. A freskók meztelen nereidákkal izgatták beteges fantáziámat; az egyik nőalak mintha felém nyujtaná kövérecske karjait s néma hangon kiáltaná rám a szerelem ingerletes igéit. A fűtött levegő tántorogva fodorúl, kúszik föl a mélységből, egészen a harmadik emeletig; a lépcsők piros szőnyege kéjes lomhasággal nyujtózkodik át az egyre emelkedő már…
Or read it translated: 日本語 · 中文 · हिन्दी · Español · العربية · Français · বাংলা · Português · Русский · Bahasa Indonesia · اردو · Deutsch · Kiswahili · 한국어